Piper:  ((Piper a nappaliban törölgeti a port, amikor hirtelen hangokat hall a háta mögött és meglátja húgát és Cole-t amint azok beteleportálnak a házba)) Vigyázz Paige! Ott van mögötted Cole!

Cole: Paige?! És Piper?!!! Meg a ház... (Cole az infarktus határán van, majd amint meglátja, hogy Piper felemeli a kezeit hátrálni kezd, de Paige elé ugrik)

Piper: Vigyázz Paige! Felrobbantom!

Paige: Ne!! Igen tudom, hogy itt van… Hát nem kellemes meglepetés eljött meglátogatni minket (Piper gyilkos tekinteté látva erőltet egy mosolyt az arcára Paige) Jól van én voltam, beszéljük meg higgadtan, Piper le a kezekkel!

Cole: (Cole csak ide-oda forgolódik, semmit sem ért...) valaki felvilágosítana, hogy mi fene folyik itt?

Piper: Tessék? Kedves meglepetés? Legutoljára mi mondtuk ki rá a megsemmisítő igézetet Megint túlélte valahogy? Ilyen nincs! És miért véded? Te meg inkább maradj csöndbe (fordul Cole-hoz) Csak azért élsz még mindig, mert Paige előtted áll

Paige: Jól van - jól van, mindent megmagyarázok… Gondolom neked feltűnt, hogy újra életben vagy?(fordul Cole-hoz) Igen én hoztalak vissza, de nem szimpátiából... Van egy veszélyes démon, aminek legyőzéséhez csak te tudsz nekünk információval szolgálni, szóval segítened kell, egyrészt, mert tartozol nekem, amiért visszahoztalak, másrészt, meg ha nem segítesz Piper csak az alkalomra vár, hogy felrobbanthasson.

Piper: Na álljunk meg egy pillanatra Milyen démon? És én erről miért nem tudok? Paige! Honnan tudod, hogy mi nem tudunk megbirkózni vele? És miért pont Cole? Nem véletlenül semmisítettük meg utoljára!

Cole: (Cole arcára gúnyos mosoly ül ki amint hallgatja a két testvér vitáját és élvezi az élet örömeit)

Paige: Az égiek vittek el egy látomásba, ami arról szólt, hogy meghalunk, megöl minket az a démon... Tudom, hogy nem hiszed, de csak ő segíthet nekünk (Biccent a fejével Cole felé)

Cole: Ezek szerint én leszek a ti megmentőtök? Háhá... ez aztán a görög dráma

Piper: És ezt az égiek mondták? (Kérdezi Paige-től, majd Cole-ra nézve így szól) Te meg mit vigyorogsz? Lefagyasszam a mosolyt az arcodról?

Paige: Igen, ők mondták... De a görög drámákkal ellentétben itt nem fog meghalni mindenki, csak a rosszfiú meg maximum te, ha nem vagy hajlandó segíteni nekünk...

 Piper: Az első mondat, amit ma örömmel hallok

Cole: nos... ha segítséget vártok el tőlem... akkor kell nekem némi... hogy is mondjam... ”segédeszköz”

Piper: Viagra? (kérdezi Piper maró gúnnyal a férfitől) Az nem segítene rajtunk sem és rajtad sem

Cole: hey kislány... vigyázz a szádra... mert a végén nem lesz ebből semmi... (majd a lányokra néz és jön is a várva várt kérés) na szóval... kérem vissza az erőmet... a nélkül nem fog menni a dolog
 
Piper: Hát persze! Esetleg teljes hozzáférést az Árnyak Könyvéhez? Vagy mondjuk főzetet, amivel meg tudsz ölni?

Paige: Mond te teljesen hülyének nézel minket? Nem vagy olyan helyzetbe hogy alkudozhass velünk...

Cole: hát... pedig valamit valamiért... ha nincs erőm... akkor nem szolgálhatok információval... (feláll, és oda megy Piperhez amilyen közel csak tud)... és ezeket az infókat csak én tudom... és eléggé fontosak... (majd hátat fordít a lányoknak és elindul az ajtó felé) akkor viszlát...

Paige:  (Paige ránéz Piperre egy olyan "gyerünk, fagyaszd meg" nézéssel)

Piper: Ne olyan hevesen (Piper megfagyasztja Cole-t, de a feje kint marad a fagyasztásból) Nem ajánlatos fenyegetni minket, mert az életed a kezünkben van Ha nem segítesz nem fog sokba tartani elvenni tőled. Emlékezz! Nekünk még van erőnk veled ellentétben, szóval ajánlom, hogy segíts, hm?

Cole: öhöm... most nem azért... de nálam vannak az információk... és igen... nektek van erőtök... de nekem is lesz, ha szükségetek van az infóra... ha nem adjátok ezt meg hanem kinyírtok... akkor nektek is végetek... tudod Piper... ez egyirányú utca!

 Paige: Nehéz beismernem de sajnos igaza van…

 Piper: Jó akkor egyezzünk meg annyi erőt kapsz amennyivel még le tudunk győzni, ha arra kerülne a sor Ez az utolsó ajánlatom, különben ha minden erődet visszakapod, akkor ugyanott tartunk: vagy egy démon miatt, vagy miattad halunk meg és akkor már inkább az a démon. Cole?

Cole: hmm... rendben van... megegyeztünk... de most viszont mennem kell... „várnak” otthon (majd kimegy az ajtón, de mielőtt végleg elmenne visszafordul) egyébként még valami... Mondjátok meg Pheobe-nek, hogy üdvözlöm